NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Kiadványok

Tehénistállók klímajellemzői

Az elmúlt években a nagyüzemi tehenészetek többségében technológiai váltás zajlott le, a tehenészetek áttértek a kötött tartásról a kötetlen tartásra. Közben az istállók, gondozói igényekhez kialakított zártsága, mit sem változott. A kötetlen tartású istállókban pedig, nincs szükség a gondozók hosszabb idejű munkavégzésére, jelenlétére. A kötetlen tartású istállók tehát az ott tartózkodó tehéncsoport klímaigényéhez alakíthatók.
A tanulmány, a tejelő tehenek termelését lényegesen befolyásoló klímajellemzők hatásait, a hőmérséklet, az abszolút és relatív páratartalom, a sugárzási, valamint légsebesség viszonyok egymással összefüggő, együttes hatásainak összefoglaló elemzésére vállalkozik. A viszonylag bonyolult, nehezen áttekinthető témakör számos részlete jól ismert a szakemberek előtt, az átfogó elemzés azonban szinte mindenkinek mondhat valamely tekintetben új, lényeges ismeretet. A szakmai közvéleményben, az utóbbi évtizedben általánosan elfogadottá vált a tehenek, – különösen az időközben elterjedt nagy termelőképességű holstein-fríz fajták – kiváló hidegtűrő képessége kihasználására tervezett gravitációs, ill. szélszellőzésű istállók alkalmazása. Ezek, a külső levegővel közel azonos hőmérséklet és páratartalom mellett, huzat elleni védelmet biztosítva kiváló termelési eredmények elérését teszik lehetővé. Egyre gyarapodtak azonban a tapasztalatok a nyári meleg időszak alatti termelés-visszaesésre vonatkozóan, amelynek elkerülésére elterjedten alkalmazott megoldások még nincsenek hazánkban. Erre való tekintettel, a téma alapos, áttekintő elemzése lényegesnek és időszerűnek ítélhető. A tanulmányban röviden ismertetjük az átlagos légállapotok mellett mérhető termelési-, hőmérsékleti zóna jellemzőit. Ezt követően a hőmérséklet és a relatív páratartalom együttes hatását jellemző ún. HPI index hatását elemezzük. Majd a száraz és nedves úton való hő-leadás alakulását, értékeit szerepeltetjük, adatokkal szemléltetve a hő-forgalmat. Úgy véljük, hogy a nedves hő-leadás, a bőrfelületi verejtékmirigyek szerepének tisztázása sokat segít a nyári hő-torlódással jelentkező problémák megértésében. A tüdőn keresztüli „hiper ventilálással”, nedves hő-leadással távozó hőmennyiség alacsony volta, pedig új beavatkozások szükségességét alapozza meg. Az új eljárások között bemutatjuk az adiabatikus hűtést, amelyhez korábban nagy reményeket fűztek a fejlesztők és a klímatechnológusok. Ez, – viszonylag mérsékelt ráfordítás mellett, de igényes kivitelű berendezések alkalmazásával -, valóban hozhat jelentős javulást, azonban a hazai klímafeltételek között csak bizonyos időszakokban alkalmazható. Magasabb páratartalom esetén e hűtéssel járó páratartalom növekedés fülledtséghez vezet, ezért káros lehet. A szellőztetési rendszerek elemzésénél lényeges a légcsere mellett az állatok környezetében biztosítandó intenzív légmozgás hatásának kiemelése. Ez ugyanis jelentősen könnyíti a bőrfelületi nedves hő-leadást, ugyanakkor csak minimális mértékben emeli a páratartalmat. Ugyancsak lényegesnek tartjuk az állatok felületi nedvesítése hatását kiemelni, hiszen – megfelelő kivitelben – egyszerű berendezésekkel és minimális ráfordítással lehet lényeges eredmény-javulást elérni.
Honlapkészítés: Gigahertz Hungary Kft.